Az új, feltörekvő platformok a CMS alkalmazásoknál is változások indítottak el. Újra előtérbe kerül a centralizáció és a decentralizáció kérdés, bár sok esetben abban se lehetünk biztosak, hogy milyen értelemben beszélünk centralizációról. Technikai, szervezeti? Szervezeti értelemben fontosabb a kérdés, mint technikailag, a szervezeti átszervezés nagyobb költséggel és nagyobb profit csökkenéssel járhat.

A centralizáció (mindent a CMS-ből) ellen egyre erősebb érv a rugalmasság veszítés (a content managerek nem képezhetőek ki mindenre, minden problémára nem lehet  a CMS-ben funkciót fejleszteni stb stb). A decentralizát működés kontrollvesztéssel jár. Ezen a CMS alkalmazásokhoz kapcsol szervezeti diagram hívatott javítani. Elavultnak látszódik az az elképzelés, hogy erre a diagramra csak újságírókat (szerkesztőket) és üzemeltetőket rajzolunk. Új poziciók, új feladatkörök és ami fontosabb, új tevékenységek jelentek meg. Pl: videó szerkesztőség, SEO csoport.

A diagramon egyre kevésbé különíthetőek el a felelősségi és tevékenységi területek. A szervezeti egységek egyre gyakrabban nem egy ponton, hanem több, visszacsatolási folyamatokkal kapcsolódnak. Ennek megfelelően a hozzáférési szintek több és több átfedést mutatnak. A kollaboráció kezelése gyakran nagyobb feladat, mint az összes többi modul megtervezése. Bonyolódunk.

Jóval fontosabb probléma az, hogy napjainkra a CMS alkalmazásoknak olyan sokféle platformra kell(ene) tartalmat előállítani, ami már nem algoritmizálható. Ennek köveztében a GUI olyan mértékben válhat bonyolulttá, hogy a szerkesztők számára használhatatlanná válik.

Pár példa, milyen platformokra, megjelenési formákra kell optimalizálni a tartalmat:

• desktop,
• mobil (memória limitek, letöltési limitek)
• netbook (topscreen vesztés, navigáció)
• tablet (touchsreen felületek, sok kép, szöveg olvashatóság, alkalmazások)
• twitter (link+szöveg=140 karakter)
• facebook (kép, karakterlimit)
• google (SEO)
• RSS
• API / XML a partnerek felé.

A kontent optimalizáció mellett jelentős igények kezdenek megfogalmazódni a bejövő tartalmak minöségi osztályzására. Az olyan platform közeledések mint a  web - tv, web - mobil a tartalomszolgáltatókat is rákényszerítik arra, hogy tartalmat állítsanak elő az eddig figyelmen kívűl hagyott felületekre. A web - mobil átjárás nem igényel jelentősebb szerkesztőségi változtatásokat, sokkal inkább a CMS alkalmazásnak kell felkészülnie a mobiltelefonról érkező látógatokra. A web - tv átjárás viszont már komoly átalakításokat igényel. A jó minőségű videó (mozgókép) előállítása egyre olcsóbb és egyre inkább megtérülő tevékenység. A nagyon modern újságíró már egy személyes stábként képes video tartalmat előállítani. A media streaming szerverek ára közelít a megfizethető kategóriába és természetesen egyre több cloud alapú szolgáltatás létezik a video tartalmak kezelésére.
Pár példa, milyen bejövő hírforrásokat kell kezelnie az új CMS alkalmazásoknak:

• admin felület
• admin felület light (mobilnetről dolgozók)
• hírügynökség, tartalmi partner
• live streaming források (helyszíni live, vágatlan)
• szerkesztett videó (embedded player)
• print, könyv archívum
• twitter
• facebook.

A fentiek alapján nagyon könnyen felmerülhet, hogy egy jól tervezett CMS inkább DMS alkalmazás. Ez a jelenlegi webes technológiákkal nehezen és drágán megvalósítható elképzelés. Nem megvalósíthatatlan, de olyan költséges, hogy csak a legnagyobb média vállalatok engedhetnek meg maguknak.

A költségkímélő megoldás nem olcsó, de a megtérülése gyorsabb. A digitális news roomok lassan de biztosan a háttérbe szorulnak, egyszerűen azért, mert egyre több az olyan hírforrás, ami nem copy-paste kompatibilis. (Ebben egyébként a magyarok előrébb járnak mint a trendek, az MTI jelenlegi formájában nem copy-paste kompatibilis és hírt is nehezebb lopni a nyelvi elszigetelődés miatt).

Az új news room strúkturát egyre többen becézik “war room”-nak, jelezve, hogy nem a hagyományos news roomról beszélnek.

Bevallom nekem sokáig nem sikerült megérteni, hogy mi a különbség. Szerencsémre hozzáértő online szerkesztő elmagyarázta. A legfontosabb változás, hogy a felhasználói hírforrások (közösségi média, ha trendik akarunk lenni), egyre jelentősebb szerepet kapnak a téma feldobásban. Annyira jelentős szerepet, hogy az eddigi trend, miszerint az újságíró saját maga figyelte a forrásait, folyamatosan megszűnik és intézményessé válik ez a munkafolyamat. Emellett fontossá vált, hogy ezeket a gyorsan elillanó információ foszlányokat a későbbiek során keresni lehessen. A videó / fotó tartalmakat egyre inkább teljes szöveggel tárolják, a tagelés nagyon gyakran nem elégséges a tartalom leírásához.

A webes CMS fejlesztés egyre komplexebb és egyre költségesebb tevékenység. A webes CMS alkalmazások elkülönülése a „hagyományos tartalmat” kezelő alkalmazásoktól teljesen megszűnhet. A “cheap”, -szöveget rögzít, képet hozzárak, http-n kiszolgál jellegű- CMS alkalmazások nagy valószínűséggel visszaszorulnak a vállalati felhasználó szegmensbe.

A médiacégek CMS alkalmazásai pedig fokozatosan átalakulnak vagy összeolvadnak a meglévő DMS alkalmazással. Így vagy úgy de véleményem szerint a centralizációs folyamat nem fog megfordulni. A hírforrások valóban decentralizáltak, ma már mindenből lehet hír, még egy twitből is. A twitter pedig nem exkluzív, de a hozzáadott extra információk már azok lesznek.

Az átalakulás folyamatos lesz és a végen a „war room” is digitális alapokra kerül. A beszédfelismerés („Marika diktálom”, videó szöveg megértés: „Megvan neked az 1 perccel ezelőtti Orbán beszéd leíratta?”,”Mi volt a 3 órás HírTv hiradóban?”), gigantikus hírarchívum és trend figyelés igénye pedig a Google számára jelent egy nagyon komoly piaci belépőt a médiacégek által használt CMS alkalmazások piacára. Valamikor 5 éven belül. Talán.