Harakiwiw címmel postolt egy letisztult, inspiráló írást Konrád. Meglehetősen kemény fogalmaz, teljesen jogosan. A téma az iWiW jövője, jelene, múltja. Az iWiW-vel valóban gond van. De pontosan mi is a gond? Érdemes eljátszani gondolattal, mik is az okok, okozatok.

Az iWiW megvásárlásakor életre keltek azok az városiszakmailegendák, melyek arról szóltak, hogy az iWiW vételárát a Telekom marketing büdzséből írta le és marketing költségként kezelte. A stratégia egyszerű, felületeken megjelenő Telekomos hirdetések ára könyvelésben ide-oda vándorolt, a valóságban el nem költött, de kiadásként kezelhető pénzeket a másik oldalon bevételként lehet kezelni. A saját felületeken elköltött pénz pedig nem erősíti a konkurenciát, házon belül marad.

A legenda valóságát sose fogjuk igazolni (túl egyszerű ahhoz, hogy valós legyen), de a tény ettől tény maradt, az iWiW mögé nem sikerült közép és hosszú távú stratégiát felépíteni.

A kezdeti, telefonkönyv koncepció akár még életképes is lehetne, ha nem az ötvenes évekbeli papír cuccra gondolunk, hanem egy modern, platform független, jól kereshető adatbázisra. A hiba szerintem ott keletkezett, hogy az iWiW-nél túl korán ugrottak rá a social media varázsszóra. Bőven lett volna idő és pénz végig vinni a telefonkönyv adatbázis stratégiát és kikerülhetetlenné tenni az iWiW-et a social mediás pánikroham helyett.

A fókuszváltás következtében a Telekom olyan szegmenseket adott fel, engedett át kisebb cégeknek, amikkel "Google killer" keresőt csinálhatott volna a lokális információ megszerzésére irányuló keresésekben. Akár a Google hátán is képes lett volna felépíteni magát. A jó SEO alapja a kontent. Kontent pedig lenne bőven.

Az iWiW esetében ahelyett, hogy a lehető legnagyobb adatbázist építette volna fel, a közösségi irányra erősített rá, amiben valamilyen homályos logika alapján, a PI/CT/banner, majd később a fizetős szolgáltatások jelentették a bevételi modellt. Elvették a fókuszt, félbe maradt a koncepció. Már nem ők diktálták a fejlődés ütemét. Már nem ők mondták meg merre mennek.

Nem kedvelem a szinergia szót, de ebben az esetben kénytelen vagyok használni. A Telekom szinergia kihasználása a meglevő adatbázisok internetesítését, iwiwesítését kellett volna jelenteni. Értékmentés a múltból a jövőbe. A feltöltendő adatbázis az iWiW adatbázisa volt és nem az iWiW adatbázist kellett volna a Telekom irányába passzírozni és mindenáron előfizetővé tenni az iWiW felhasználókat.

A Telekom nem csak az iWiW-et bukta be, de az olyan adatbázisokba fektetett erőforrásokat, mint a 197, szakmai telefonkönyvek, közületi adatbázisok, szolgáltatói katalógusok. Feladták a t-mobile készülékekre gyárilag telepítés szinergiáit, az internet alapú telefonkönyvet, a hordozható kontaktlistát, a mobil keresést, a mobil reklámokat. Az elhagyott szegmensek erőforrásaival megpróbáltak a versenyeztetni a világ összes potenciális kisalkalmazás fejlesztőjét (facebook api, direkt bevétel) a magyar piac fejlesztőivel (iWiW api, reklámfelület).

Csapda ott van, hogy a befektetés megtérült, többé-kevésbé nyereséges az iWiW. A rendszer méreténél fogva nem alkalmas a drasztikus változtatásokra. A legkisebb változtatásra is érkezhetnek heves felhasználói reakciók. Eladni (jelenleg) nem lehet, csak a konkurencia köréből kerülhet ki az új tulajdonos.

Az iWiW jelenlegi csapdahelyzetét a rövidtávú tervezés vs. hosszútávú tervezés tipikus problémájának látom.  A rövidtávú, agresszív, "profit centrikus" stratégia és a "piac lehető legnagyobb szeletének uralása" stratégia közötti különbség kiégette az iWiW-t. A bevételiterv teljesült, a piaci részesedést pedig szépen elviszik azok a konkurensek, akik valószínűleg a mai napig nem szerepelnek az iWiW konkurencia listáján.

De még mindig lehetőség van újrafókuszálni. Felgyorsítani, integrálni, keresőt építeni a lokális adatokra. Még mindig szabad a pálya **censored** és **censored** irányába.

Minden mese úgy kerek, ha van tanulsága. Az én mesém tanulsága univerzális és örök: don’t panic, a vogonok is legyőzhetőek.

Nevem Facebook dot com. 6 éves, egyedülálló, internetfüggő. Hogy miért vagyok itt? Forradalmat akarok. Fellázadtam a jelen ellen.

Minden azzal kezdődött, hogy az emberek közösségi tereket kerestek. Nem szeretik a magányos élményeket. Adtam nekik egy teret, ahol szabadon kapcsolatba léphettek egymással, megoszthatják egymással élményeiket, közös élményeket találhatnak. Idővel rájöttem, hogy számomra nincs különbség felhasználó, link, kép, komment, felhasználói csoportok, események között. Egyszerű objektumok, melyeknek azonos tulajdonság készletből határozom meg a típusát. Az objektumok között kapcsolatot pár egyszerű szóval határozom meg, mint például barát, fotó, vagy a móka kedvéért: fotó a barátomról. A varázslat nem itt történik.

Gyerekkorom

Figyeltem, hogyan csinálják mások. Megértettem, csak az számít, hogy az emberek napi rutinjába beépüljek. Egyszerű dolgot akartam elérni. Az emberek éljenek közösségi életet a neten. Azt akartam, hogy arra használják az internetet, amire kitalálták. Kapcsolattartásra. Rég nem látott ismerősöket kötöttem össze. Családtagok kezdtek kapcsolatot tartani a segítségemmel. Az emberek elkezdtek belelátni egymás életébe. Tetszek nekik saját reality showjuk. Felneveltem az rsvp generációt. LOL. Odalett a műanyagimádó Nintendo generáció, az iPod se ad mást, mint a walkman. Mentem tovább a jövőben.

Minden a terv szerint alakult. Ma már ott vagyok mindenhol. Az íróasztalon, a zsebekben, kivetítőkön, a rádiókban, a tévékben, a reklámokban, az újságokban. És természetesen a kedvenc helyemen, az emberek fejében is. Hétköznapivá lettem, mint egy Starbucks kávézó. Eljött az én időm. Hello jövő.

Megmutatom, mire vagyok képes, megölöm a Google Mail-t

Tudom, hogy nehéz, mégis el kell vennem tőletek a Gmail-t. Integrálni fogom. Nem kell elhagynod az e-mailjeidért a facebookot. Ne is akard elhagyni. Megkapod tőlem ugyanazt a felületet. Természetesen nem én fogom adni a hátteret, de hidd el, szeretni fogod a Hotmail integrációt. Nem, nem kell új e-mail címet regisztrálnod. Letöltöm neked bárhonnan a leveleid. Bármelyik e-mail címed eléred, és bármilyen címről írhatsz választ. Akár a saját szerveremen, akár a Gmailen, akár a saját szervereden keresztül. IMAP, pop3? Egyik se gond. Cserébe annyit kérek, hogy ugyanúgy fogadd el, hogy beleolvasok a leveledbe, mint a Google teszi. Igen, csak a reklámok miatt.  Hogy a Hotmail alkalmatlan lenne…? Hmm lehet, tartaléknak ott a mostohaapám gyereke, a mail.ru.

Gtalk? Nem fog hiányozni, van saját chat megoldásom. Idővel egyé válik az MSN-nel és az ICQ-val. Lesz egy közös protokollunk. Ki tudja, talán még a skype is kiköthet a közelemben.

Tudom, hogy nehéz elhinni, de idővel minden fontos Google webszolgáltatásra lesz válaszom. Nem menekülhet egy sem. Calendar? Reader? Docs? Idővel lesz nálam is. Migrálhatsz két kattintással. A legjobbat még nem is mondtam. Ott leszek minden windows alapú operációs rendszerben. Abban is, ami heavy light, egy ablakos megoldás lesz. Nem fogsz tudni kikerülni. Az anyád, az apád, a tesód, a haverok, mindenki hülyének nézz, ha nem vagy jelen a facebook-on.

Idegen a gondolat, hogy keverd a munkát a közösségi felületekkel. Igazad van. Lehetőséget adok számodra, hogy kikapcsold a zajt. Ezért felesleges elhagynod a felületem. Élesen elkülönítheted a munkát a szabadidőtől, az üzleti partnereket a rokonoktól, barátoktól. Google Buzz? Na de kérlek… Halottról jót vagy semmit, de leginkább semmit.

Mi is van még? A nagy zsákmány: az AdWords

Kemény dió. Az emberek kedvelik a Google-t. Megszokták. De engem is. Vajon mi lesz a kezdőoldaluk? Egy üres oldal, egy darab formmal, vagy egy információ gazdag, megnyerően kék oldal? Feledtetni fogom a keresőt. A Bing segítségével nálam is kereshetsz majd. Látod majd, hogy melyik oldalt lájkoltak ismerőseid. Ha akarod, csak azokat mutatom, amik a cimborák szerint megbízható.  Ha akarod, úgy alakítom a Bing találati listáját, hogy megmutatom neked, a facebook közössége szerint mik a fontos oldalak. Az emberekben jobban bízhatsz, mint egy fekete dobozba zárt algoritmusba. Pagerank? Te még elhiszed, hogy a SEO korábban nincs átverve a Google? Ne légy már ilyen naiv. Több mint 10,000,000 ember nem tévedhet ha belájkol egy oldalt. Hányan is foglalkoznak a Google kereső algoritmusával? Tízen, húszan, tízezren? Okosabbak lennének, mint több millió ember? Megtudod számolni, hányszor zártál be egy oldalt, mert átverés volt? Nálam ilyen nem lesz. Másoktól tudni fogom, hogy az egy kamu oldal. Visszaadom az időd amit az átvert Google vett el tőled.

Kérdeznél az oldaltól? Semmi gond, használd a SERP-re kirakott kontakt linket, kérdezz az oldal ügyfélszolgálatától. Csak egy kattintás, az ügyfélszolgálat mindig a facebook-on lóg, ez a munkahelye. Ha akarod, elárulom neki, ki vagy, mit szeretsz, mit nem szeretsz. Megsúgom neki, hogy neked mi a legjobb. Árengedmény, bónusz ajándék, több garancia, részletfizetés. Még azt is megmondom neki, mi az, amit letudnál cserélni jobbra, hiszen tudom, milyen tévéd van, mennyire elavult a mobilod. Tegnap pont azt írtad a cimboráknak, hogy ha kijön a hatodik generációs iPhone kidobod a francba a HTC-t. Lájkoltad az iPhone-t. Emlékszel? Én is.

Felejtsd el a Google-t. Nem ad neked semmit. Egy önző alak. Csak saját magával törődik. Nem enged senkit a felhasználói közelébe. Mert ő tudja, hogy neked mi a jó. Ha-ha. A nyomaid alapján mondja meg, hogy merre menjen tovább. Hát nem vicces?

Elkalandoztam. Miről is beszéltem? Ja igen, az AdWords és a tartalmi hálózata… Kedvelem, mondhatni lájkolom. Kitaposta az ösvényt. Az emberek megtanultak bízni az olcsó hirdetésekben. Az AdWords enni ad a mindig éhes bloggereknek. Forgalmat irányit weboldalakra. Hasznos. Tényleg sajnálom, hogy tönkre teszem, de nincs más megoldás. Az internet összezsugorodott. Kettőnknek is kicsi és nem ketten vagyunk. Nekem kell az a pénz, az cégek nem fogják megduplázni az online költésük.

Hiszed vagy sem, de szép lassan én is felépítem a saját adatbázisomat a jól menő siteokról. Még azt is tudom, hogy melyik oldal melyik facebook felhasználóé. Talán még garanciát se kell adnom arra, hogy ugyanannyi bevételt adok neki, mint az AdSense. Csábító lesz a facebook-ad-center. Főleg azért, mert akik kipróbálják, lájkolni fogják a hatékonyságát.

Újítani fogok. Hülye leszek kattintás alapon meghatározni a relevanciát. Ember, ébredjél már fel! A Te pénzedből mondom meg, hogy jó-e hirdetésed? Nekem az is elég lesz, hogy lákjolják az emberek a hirdetést. A lájkolásért nem fizetsz. De értesülsz róla. Te és én tudni fogjuk, hogy melyik felhasználónknak jött be a hirdetés. Még ha most nem is kattintott, idővel a miénk lesz a pénze. Emlékeztetjük rá, hogy volt az a kedves hirdetés, ami annyira tetszett neki.

Persze most azt kérdezed, hogy miért lájkolnák az emberek a hirdetéseket. Azért mert hasznos lesz számukra a lájk funkció. Bookmark, jegyzettömb, életérzés, vélemény kifejezés. Jó érzés lesz lájkolni. Megszokják. Tudod mit? A vicc kedvéért, rakatok a mobilokra egy Like gombot. Király helyen vagy? Csak nyomjad a lájkot. Gowalla? 4Square? Ugyan kérlek, mockupok. GPS adatok és like gomb. Fizikális alakot adok a lájknak. Nem kell gépelned. Cserébe tudni szeretném, hogy merre jársz. Szeretem kiírni a faladra, ha történik veled valami. Mert ez által én is megismerlek.

Lájk generáció

Jó érzés lesz számodra, mikor kedvenc weboldalad visszalájkol. (Nem, nem azért, mert ügyesen kattintottál. Ha-ha, bár végül is miért ne, a melyik városba jártál mintájára csinálhatok neked egy kampányt, amiben azt kell bejelölni, hogy melyik siteon jártál már. Nagy Internetes Kék-túra lesz a neve. Bélyegzővel. Rangokkal. Cserkészjelvénnyekkel.)

A weblapok a felhasználói viselkedést fogják meghálálni. Kulturáltan kommentelt, korrekten vásárolt, hozzá adott valamit a közösséghez. A CNN dot com lájkolta John Doe-t. John Doe egyre menőbb lesz. Te is egyre menőbb leszel. A gyerekeid büszkék lesznek rád. A faterom tagja a százezerszer lájkoltak klubnak. Elit.

Szép és új világ

A forradalmam elveszi a Google webes bevételeit. Ne sajnáld. Ők ezt már tudják jól. Kiszámoltak mikor ér véget bizniszük. Megvan saját maya naptárjuk. Tovább lépnek. Ha így érthetőbb kinőtték a kattingatós bizniszt. Már nem értik a fiatalokat. Megöregedtek.

Hogy merre mennek tovább? Nos, be kell valljam, nem tudom. Sajnos nem a facebook-on beszélik meg a terveiket.

A szerző megjegyzése: Természetesen ebből egy szó se igaz. Kérlek, ha idézel belőle, jelezd a forrást, hogy egyértelmű legyen a fikció. A fenti megállapítások nagy részével, különös tekintettel a Google fikázásokra, nem értek egyet és nem képviselik a véleményem.

Ez egy kétrészes post, az elsőrész itt érhető el.

Minden valószínűség szerint ez az utolsó „én” post a netninja.hu-n, tizenegy évnyi webes melóval eltöltött időm összefoglalójának második része. A korábbinál is felszínesebb és ugribugribb. A titoktartás szent dolog, ha érdekel a téma google a barátod. Ellenőriztem, sok részlet megtalálható.

2003 körül járunk.  Korábbi munkahelyem, a telnet csődbe ment. A lendület még vitte tovább, de már menthetetlen volt. A rendszerek körül ketten maradtunk, plusz egy külsős, üzemeltető cég.  Az ígéretek szerint lesz pénz és a telnet korábbi tulajdonosaival is sikerül végre megegyeznie az új, reménybeli tulajdonosnak. A gépek alatt hol a net, hol az áram tűnik el, éppen kinek kiszúrja ki a telnet nevét az adós listán.  A stop.hu újságírói eltünedeztek, aki tehette átment más szerkesztőségbe. A telefonszámomat nagy nehezen sikerült átíratni a nevemre, így van olyan nap, hogy 6 órányit telefonálok a hívás lista alapján. A pörgés nincs hiába, 4-5 meló napok alatt összejön, többsége lepasszolt meló olyan főállásban lévő elemzőtől, tervezőtől, project managertől akiknek a cége vagy túlvállalta magát, vagy szimplán tele a töke a doksi gyártással.

Az ámokfutásnak pár napon belül vége van. A telnethez érkezett befektetővel sikerül megbeszélni a hogyan tovább kérdését. A rendszerek sorsa teljesen bizonytalan, de ettől függetlenül elkezdenek építeni egy média holdingot. A tervezés baromi nehéz. A cég még egy startup szintjét se tudja elérni, rengeteg körülményhez kell alkalmazkodni. Már a scope se tiszta. A holdingban szerepel egy hír site, egy napi „lap” és pár, helyi média. Az első rendszer skicceim alapján az az érzésem, hogy az Enterprise űrhajón hamarosan megjelenik Darth Vader. Az eltérő média típusok inkompatibilisnek tűnnek. Főleg, hogy fogalmam sincsen, hogy lehetne az önálló szerkesztőségi rendszereket olyan közös adatbázisba „kényszeríteni”, ami lehetővé teszi a költséghatékony működést. Az első segítséget egy Sanomál dolgozó ismerős adja. Az elméleti tervezésnél egyre gyakrabban jönnek elő olyan kérdések, amiknél komoly adatbázis és szerveroldali programozási tudással lehetne válaszolni…  Programtervezési doksikat töltök le, bár angolul vannak, kínainak tűnnek.

A biznisz közben, lassan de biztosan épül. A részt veszek a Magyar Televízió új média stratégiájának létrehozásában. Menetközben kiderül, hogy ez mára sokadik ilyen kör. Sokadik tanulmány, sokadik nem megvalósult elképzelés. Nem véletlen, hogy 10 év szerepel a titoktartási szerződésben. A prezi jól sikerül, értik miről van szó. A „felesleges” meló hozadéka: hogyan működik egy televízió kérdés kipipálva. A hónapok helyben járással telnek. A legjobb dolog ami a munkám során velem történik az az, hogy szolgálati telefonnak egy nokia 3620-ast kapok. Percek alatt rajta van az ssh kliens. Már a metróról ircezhetek a haverokkal. Cool.

A dolgok 2004 végén beindulnak . Hirtelen minden korábbi felvásárlási terv megvalósul. Az újabb titoktartási szerződésemen már meg se nézem a dátumot. Tippre 50 vagy 100 év lehet. A stop.hu, extra.hu, apronet.hu sorsa is eldőlt. Újra van root accountom.

A holding kezd összeállni, egyre többször beszélünk fejlesztésekről. A számok repkednek minden meetingen, mit hogyan, melyik szerkesztőség mit csinál, hogyan építhetünk komoly tartalmi adatbázist. A stop.hu új főszerkesztője is megvan, Jáksó László személyében. A média szereplések alapján fogalmam sincs mit várjak tőle, hogy kerül ide? A korábbi melókból van némi infóm a Danubiusosokról, az alapján jó arcok. Jáksó meglepetés, heti hetesből ismert arcnak nyoma sincs. Összeszedett céltudatos, csak néha mond hülye viccet. Az első meetingek egyikén sikerül is szakmai vitába keverednünk, de gyorsan megértjük egymás álláspontját. A lendület megmarad, nem állunk le.

Ismét lejtőn

Minden rózsaszín felhő ellenére megint beborul. Az esti, éjszakai dokumentumolvasásokat, elemzéseket, jegyzeteléseket megint felváltja a másod- harmadállasok bevállalása. 2005 környékén járunk, az erős politikai háttér hirtelen elgyengül. A fejlesztési jegyzeteim egy pendrive-on kötnek ki, úgy tippelem sokáig nem lesz rájuk szükségem. Előkerülnek az „exit” jellegű megoldások. Az extra.hu meglepően rövididő alatt a Jasmine Media-nál köt ki. A költöztetéskor döbbenet sok ismerőssel futok össze a „jázminnál”. A Karcsi nevű főnökkel egy röpke órás meeting után megállapítjuk, hogy nem rám van szükségük, fejlesztőkre vadásznak. Első alkalom, hogy kódernak néznek.

Fokozatosan épül le a cég. Egyre több a bukott vagy befulladt project, hamarosan az ügyvezető is kilép. Déja vú. De ezúttal nem érzem, hogy nincs rajtam térdvédő, sőt, nem is nagyon érzem, hogy térdelnek. Haverok kedvéért: nem, azt se érzem, hogy lehajoltam volna.

Először az expressz környékéről érkezik egy halvány érdeklődés egy összeolvadásos meeting után. Még nem érzem úgy, hogy váltani kellene. Bár a fizetés megint heteket késik, már érdekel, hogy mi lesz a vége. A választások közeledtével egyre több helyre tudok bedolgozni. A politika nem képes kezelni az internetet. Nem értik a közösségeket, nem értik, hogy terjed az információ. Leginkább azt szeretnék tudni, miért ne féljenek az internettől. Ekkoriban kezdem megtanulni, hogy a legtöbb laikus számára külföldi példa kell még akkor is, ha nyilvánvalóan nem összehasonlítható a belföldi helyzettel.  Tetszik, nem tetszik, neki állok a politika és az internet kapcsolatával foglalkozó tartalmak olvasásának. A legtöbbet a 2005-ös lengyel választásokból tudok tanulni. A gyorsan létrehozott médiapártok stratégiája tanulságos, de egyetlen magyarországi nagy pártra se alkalmazható. A 2006-os választások őrületet hoznak, az ország először éli át a negatív, dirty kampány sokkját. Ahogy várható volt, élet-halál harc indul a két nagy párt között.  A finomabb módszerek elemzésének nincs értelme. Már másolnám fel a jegyzeteim a pendrivera, mikor egy véletlenül elejtett megjegyzésnek köszönhetően Kupa Mihállyal borozok, jobban mondva Ő borozik én fantázok. Az ember lehengerlő. Természetesen felkészülök belőle a találkozásunk előtt (döbbenet az élete), de a valóságra nem készülhettem fel. Egy gond van vele, hogy túl egyenes. Senkivel nem akar megalkudni, senkivel nem akar háttér bizniszt. Segítek a centrumnak a netes jelenlétben. Amennyire a szűkös büdzsé megengedi, a legjobb emberekből próbálok csapatot építeni. Egy hét alatt felhúzunk hat-nyolc tematikus mikrositeot, a legfontosabb mondanivalók köré. Egy gyerekkori barátom menedzseli a „közösségi” feladatokat, ami sajnos abban merül ki, hogy a lehető legtöbb embert próbálunk behúzni a párt honlapjára. A cél az, hogy kérdezzenek. Kérdeznek is, meglep, hogy mennyien rokonszenveznek Kupa szókimondásával és érthetően előadott gondolataival.

Természetesen beindul az ellenszél is, „hivatalossá” válik az "Mszp szatelit pártja" kifejezés. A kampányfőnök láthatóan nem készült negatív kampányra, a legfontosabb időszakban esik vissza a párt aktivisták tevékenysége. A jelölt állítás nagyon rosszul végződik. Nincs országos lista. Én még reménykedek az internetes statisztikákat elemezgetve, a bár a siteok látogatóinak földrajzi térképe meglehetősen kedvezőtlen, ha összevetjük azzal a térképpel, amin azok a helyek láthatóak, ahol lehet szavazni a Centrumra. A végeredmény ismert, nem teljesülnek a legpesszimistább tervek sem. Kupa egy picit csalódott. Én is.

Ezzel nagyjából egy időben elpasszoljuk a stop.hu-t, életemben először gondolkozok el komolyan azon, hogy be kéne rúgni. Kimarad, pedig lenne mit felejteni.

Reboot

A holding teljesen leépül. A magánnyugdíj pénztáram kedvesen jelzi, hogy behajtási pert indított a munkaadóm ellen, mert egy éve nem fizet. Fine. Már csak egy érték van a cégben, de talán ez a legnehezebb értékesíthető az elmaradt fejlesztések miatt…  Az apronet. A számaiból jól látható, hogy szépen pörgethető, fejleszteni kell folyamatosan. A vásárlóerőre építhetünk, az apróhirdetési szegmensben van mit keresnie. Korábban már próbálkoztunk az Expressznél, de elaludt az ügy, tulajdonos csere miatt. Az Origónál az első tapogatózó meeting után kiderül, hogy egy erős expressz+origó együttműködés lesz/van.

Megkeresem Valner Szabit és Csupor Eriket a Vateránál. Hátha alapon. Szabolcs az egyik olyan ember, akit közkincsé kellene tenni, és lehetőség szerint úgy lemásolni a szakmai tudását, hogy ne legyen belőle zombi. Minimum könyvet kellene írnia, de egy dokumentumfilm is érdekes lenne. Mindenestre Szabit láthatóan érdekli a dolog, bár az is látható, hogy épp valami nagy dealen pörög. Később tudom meg, hogy exitel a Vaterából. Az első értékbecslés alapján van következő lépés, de nem nagyon szeretnénk adatot kiadni. A kalkulációk szerinti ár nem rejti azt az agresszív fejlődést, amit Szabiék befektetője szeretne látni. Többet nem kávézunk a Fehérhajó utcában.

Közben másik vonalról megjelenik a legkomolyabb vásárló, a HVG Online személyében. Úgy tűnt, egy „mindenki jól jár” szituáció jön. A kockázati tőkét befektető végleg kiszállhat a tőkeigényes internet bizniszből. Az apronet végre kaphat egy komoly tulajdonost, én pedig vidáman befektethetem a deal összejövetelére ígért sikerdíjat egy start-up vállalkozásba. Szebben megfogalmazva végre a rebootnál választhatók a windows és unix között. A reboot elindult és én vártam, hogy jól irányzott mozdulatokkal kiválasszak egy atom stabil unix környezetet a syck néven ismert processznek. Nem jön össze. Életem képernyőjén egy MacOsx jelent meg. Boot menü nem is volt. Sucks.

Az apronet a HVG-hez került. A tulajdonos továbbra is bent marad az internet bizben. Én pedig nem kaptam meg a deal-ből a jutalékom.  2006 augusztusát írtuk ekkor.

The End

Nos, ennyi lenne. Nagy vonalakban. Sok mindennel adós maradtam, például hogyan merültem el a php mocsarában, miért és mikor kezdtem el ismét magyar tartalmakkal foglalkozni, hogyan nyitottam rá három NBH-s szakira a telnet géptermében, miért nem a freeweb vette meg az Extrát, mit tárolt mosquito a /tmp könyvtárában, hogyan pörögtem a brazil weben, mit kerestem egy startuppal a póker bizniszben, és hogyan perelt hamuvá egy kétmilliárdos multi domain név miatt.

Majd egyszer csak lesz valami. RSS jobbra fent.

Kivételesen egy ego post következik, ez a műfaj nem lesz túl gyakori itt a netninja.hu-n.  A post hosszabb mint az elmúlt 11 év. Cserébe ugyanannyira szét van esve.

A rendhagyó post oka prózai, mostanában volt 11 éve, hogy az internetből élek.  Már az elején egy vallomás következik a pontos indulás dátuma ismeretlen. Az év 1998. volt, de az első internet money pontos dátuma, hát nehéz. Az első meló szimpla html szerkesztgetés volt. Meglepő módon az első komoly html meló egy driver CD-re került fel, nem a webre.

Az első igazi főállás, 1999 áprilisában jött. A munkalehetőség úgy keletkezett, hogy egy srác saját helyére keresett embert. A munkát a #magyar nevű ircnetes csatin dobta be. Egy haverom akit (jó eséllyel akkor még nem ismertem személyesen csak neten garázdálkodtunk közösen) ráúszott a melóra, de valami miatt nem volt neki szimpatikus. Így kaptam tőle egy msg-t, pontos név, telefonszám, meg, hogy kb. mit kellene csinálni. Mivel kifejezetten irc barát meló volt a leírás szerint, nem kellett túl sok biztatás, hogy felhívjam (vonalason) a megadott számot. A vonal végen a telnet Magyarország Kft. jelentkezett és pár perc múlva volt egy címem és egy időpontom.

A felvételi beszélgetés laza volt, G. Tamás. Egy komolyabb rész volt, mikor áthívta az üzlettársát, N. Danit aki lazán elkezdte elölről a felvételi beszélgetést. Szerencsére Tomi jelezte, hogy már felvett, nem kell pörögni.

A meló egyszerre volt főnyeremény és istenverése. Legalulról kezdtem, egyszerű support meló volt, ami akkoriban leginkább a free rendszerek usereinek email kérdésire kellett válaszolni. Ha programhiba volt tesztelés után tolni az infót vagy a rendszergazdáknak, vagy a fejlesztőknek. Ha user error volt, akkor a lehető legegyszerűbben elmagyarázni neki, mit, hol kellene csinálnia. Akkoriban a netposta.hu, extra.hu, apronet.hu, pgs.hu tartozott a telnethez, pontos user számokat nem tudok mondani, de akkoriban meglehetősen nagy rendszereknek számítottak a telnet free rendszerei.

Mind ehhez a főnyeremény: 10 megás uplink (kártyacsere után 100 mega)  és olyan jó arcok, akik elnézték, ha reggel kilenctől délig tartó időszakban egy konzervdoboz nézelődött a monitoromon, mikro helyett...

Egy pár hónap múlva már más helyen (a Hollán Ernő utcai lakásból átköltöztünk a Sztaki – Bix néven elhíresült épületbe) komolyabb feladatokat kaptam, első körben a support munkájának minőségét kellett javítani, majd állandósultak a rendszereken elvégzett funkcionális tesztek, reportok, fejlesztési javaslatok gyűjtése (userektől, fejemből) és ezek kidolgozása.

Ekkoriban történt meg az egyik kedvenc telnetes sztorim, az volt, mikor az irc.extra.hu szerverét ilyen olyan okokból neki állták dosolni, hackelni a #chatlords-os arcok. Nem volt rossz élőben figyelni, hogy ki fog hamarabb entert ütni, a mirkforce botnet konzolon vagy a rendszergazda a router konzolon.

Ebben az időszakban kezdtem el járni az ISzT közgyűlésekre. Sok tekintetben mérhetetlenül unalmas volt. A közgyűlés vezetőnek gyakran evidens dolgokat kellett elmagyarázni a tagtársaknak (az IRC-n csak gittegyletnek hívták a gyűlést). Nagyon sokáig nem is volt érdemi munka, mígnem beindult a domain liberalizáció és hirtelen rengeteg mindenről kellett szavazni. Elindult a ma is életben levő 14 napos regisztráció. A nyitás előtt kb. havi 5-10 domain regisztráció történt, a nyitás után pedig kb. 200-500. Siker volt, de egy kicsit tovább élt a szabályzat mint azt akkor gondoltuk. Már megérte végigülnöm a közgyűléseket.

A következő komolyabb esemény egy befektető érkezése volt.  A telnet egyik angelje, Esther Dyson segített berúgni a céget, de a tudás már kevés volt, tőkére volt szükség. (Esther Dysonra jellemző, hogy a vaterás srácok az ő nevével jutottak be a tárgyalónkba). Egy idő után nyílt titok volt cégen belül, hogy hamarosan átrendeződnek a tulajdonosi viszonyok, a cég lehet az első tőzsdére bevezetett internetes cég Magyarországon. A tőke meg is érkezett, meglehetősen brutális összegekről cikkeztek akkoriban, 500,000,000 forintos törzstöke emelés, részvénytársaság. Egyszóval a dotkom lufi még éppen felfelé ment.

Karrieremben a következő nagy ugrás is annak volt köszönhető, hogy a cég elkezdett felkészülni a tőzsdére. Hirtelen lett (volna) munkaszerződés, ami tartalmazta a vicces kitételt, ha lelépek a cégtől, 1 évig nem mehetek konkurenciához. Épp lépni akartam, már unalmas volt a meló, túl sok olyan munkafázis lett, aminek semmi köze nem volt a szakmához. Így jeleztem, hogy ezt nem írom alá, elindult a 30 napos felmondási ciklus.

A telnetnél töltött kb. 2 év rengeteg szakmai kapcsolatot hozott, nem különösebben aggódtam a hogyan tovább kérdéskörön. A fejemben lévő tudás piacképes volt. A napi rutin mellett fokozatosan neki álltam felmérni a szolgáltatásaink külföldi megfelelőit.  Volt olyan hónap, amikor 10-15 olyan user panasz érkezett, aminek a hátterében hiányzó funkció volt. Összehasonlításképpen, a user arányokat figyelembe véve, ez olyan, mintha a twitter.com-hoz havi 100,000 – 150,000 olyan user észrevétel érkezne, ami életképes, most azonnal megkell csinálni funkciót takar.

De nem bírtam elszakadni, a felmondási idő letelte előtt kb. egy héttel a vezérigazgatóhoz kellett mennem. Miért nem írom alá? Miért akarok lelépni? Majd jött a keresztkérdés, mivel javítanám a stop.hut. Rövid gondolkodás után elmondtam. Szerkesztett tartalom, újságírók, sok képanyag. Tetszett neki, így korábbi munkámból csak az igazán izgalmas maradt meg, a szolgáltatásfejlesztés. Kb. félóráig. Három kérdés után nyolc falba ütköztem, hirtelen mindenre találtak egy felelőst. A fejlesztés fejetlenül rángatozott, a korábbi boss a Kirowskihoz igazolt. A fejlesztő csapat jelentős része is szépen lassan átnyergelt a favoritra.

Valahol itt indultam meg a lejtőn. Bár sok tekintetben csak „elméleti” munkát kellett volna végeznem, belekeveredtem a fejlesztések gyakorlati oldalába is és azon kaptam magam, hogy "project manager" van a névjegykártyámon. Aki csinált már fejlesztők és újságírók közötti project manageri melót az megérti mit mondok, aki még nem, az pedig fogadja meg a tanácsom: SOHA.

De ha mégis: kezdőként SOHA ne vállald be. Expertként pedig csak annyi pénzért, amennyi annak a háromszorosa, amit reálisnak érzel.

Megint egy olyan -szopás- tanulási folyamat vette kezdetét, ami a szakma alapjait erősítette bennem. Project managment, fejlesztési fázisok, technológia, online újságírás, CMS tervezés. A mókuskerék elég durva volt akkoriban. Napközben melóhelyen idegeskedés, feszültség, otthon eszméletlen mennyiségű dokumentáció olvasása, keresgélés, ha ez így akkor az úgy stb stb. És persze mindkét helyen ugyanaz a mantra: „egy év után lelépek, csak ennyit kell kibírni”.

Végül egy picivel többet maradtam, a telnetnél, egy ideig vártam a változást (a cég kétharmada vándorolt el nagyon rövididő alatt, a láthatáron feltűnt egy új tulajdonos, aki hajlandó volt pénzt betolni), majd egyszerűen nem volt kinél felmondani.

A cég követhetetlen gyorsasággal esett szét. A dotkom lufi pukkanás mellé belső problémák is előkerültek, az üzletágak keresztfinanszírozása és a tőzsdei tervek miatt szigorúan vett adózási fegyelem kivégezte a céget. (Az esetleges telnetes olvasók kedvéért: és még sok minden más, amire nincs bizonyítékom, spekuláció, így nem írom le).

Így utólag áttekintve, a legrosszabb az volt, hogy a tehetséges és jó szakembereket ellenére mi minden hiányzott a cégből. Talán leginkább a bizalom. A legtöbb volt telnetes ma jól menő cégeknél, megbecsült kollega.

Az ínyenceknek, érdekességképpen az üzletágak:

• content (stop, netposta, apronet, extra),
• médiaügynökség (eleinte belső, majd redstars),
• biztonságtechnika,
• serverhosting,
• hozzáférés (dialup, béreltvonal, adsl),
• website hosting,
• website tervezés,
• domain regisztráció,
• email hosting.

Soknak tűnik? Az is. Mai szemmel kész csoda, hogy ez ebben a formában képes volt kialakulni egy háromszobás lakásból.

Nagy szerencsém volt ebben az időben, rengeteg ember segített talpon maradni és bent maradni a szakmában. Ekkor már tudtam, hogy a magyar neten nem érdemes pörögni. Bár mindenhol jó arcok vannak, két-három nulla hiányzik a magyar piac végösszege mögül.

Még magyar cégnek dolgoztam, de egyre többet dumáltam külföldre szakadt hazánk fiaival. Mi történik odakint és mire érdemes figyelni. Az „A” terv mellett (beüt a jólét), a „B” terv egyszerű volt, mint a bot: a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legtöbb külföldi trendet megismerni, felfogni. Mindegy milyen téma, programozás, üzlettervezés, szolgáltatás leírás, szerverüzemeltetés, újságírás, spamelés, hackelés. Bármi, csak meg legyen a teljes kép arról, hogy mitől megy jobban külföldön. Nappal meetingek, elemzések, tervezgetés mini magyar piacon, este ismerkedés a külföldi nagy pályával.

A telnet radioaktív hulladékából kivételesen nem egy Joker figura kezdett kimászni, hanem egy ninja. A netninja. Haha.

Eme csodaszép hasonlattal köszönöm meg, hogy eljutottál idáig a postban. A teljes sztorit később fejezem be.

És persze az elmaradhatatlan greetings:

Köszönet mindenkinek, aki segített, szívatott, hit bennem, nem hit bennem, kedvelt, utált, beszólt, beszóltam, feljelentett a rendőrségnél, az apehnál, rám küldte az asvát, felhúzta debianom, megfixálta a debianom, dupla backupot csinált mert semmi nem volt tőlem biztonságban, tanultam tőle, tanult tőlem, küldött e-mailben doksit, adott root passt, újrahúzta a freebsdt, backupolt, reloadolt,vagy csak éppen válaszolt a kérdésemre.

Egy szóval nagy kösz és helloszia annak a közel 300 embernek, akivel a 11 év alatt találkoztam.

Folyt. köv.  A folytatás itt érhető el.

Mikor először csiripelték a madarak, hogy a Schibsted beszáll a magyar apróhirdetés bizniszbe, jót kuncogtam. Végre beindul az apróhirdetési piacban jelenleg szunnyadó erő. A Vatera ugyan sikeresen tematizálta az e-commerce c2c és a b2c egy részét az aukciók (mostanában már "vaterázz") irányba, de szépen lassan kezd kiegyenlítődni a szegmens, és az apróhirdetések hamarosan reneszánszukat élhetik.

A következő Schibsted-es meglepetés Peresztegi Zoltán ügyvezetőségének bejelentése volt. A nyilvánvaló menedzseri skillek mellett a "szakmaicelebség" (elnézést) is komoly brand bevezetési erő, amit egyre jobban ki is használnak a jofogas.hu -nal. A jofogas.hu indulását követően, az apróhirdetési bizniszben mozgó kollegákkal folytatott eszmecserékben folyamatos téma volt, hogy  mi lehet az üzleti modell, amivel neki vágtak a magyar piacnak.

A kérdésre ugyan nincs egyértelmű válasz, de a mediainfo.hu -n megjelent riport alapján tisztul a kép. A jofogas.hu sok szempontból a Google-re építhet. Az oldalon arányaiban sok a külföldi oldalakra mutató link (és valószínűleg sok a backlink is a külföldi oldalakról), ugyanakkor az jofogas.hu-n nyoma sincs az apróhirdetési oldalakon már jól bevált SEO megoldásoknak (van valamiféle SEO, de a logikája nem apróhirdetés barát), van viszont 20 hónapos alapértelmezett hirdetés lejárati idő (longtail?). Peresztegi a mediainfo.hu-s riportban megemlíti az AdSenset, de jelenleg nem található jofogas.hu -n adsense, de bármi más bevételt generáló szolgáltatásnak sincs jele.

Az ingyenes apróhirdetés szolgáltatás illúziójával nagyon régen leszámoltak az apróhirdetésből élő szereplők. A média (hír)termékekkel ellentétben az apróhirdetési oldalak működése a kezdetek óta önfenntartó, a tulajdonosok nem szívesen raknak pénzt olyan szolgáltatásba, aminek még politikai vagy média ereje sincs.

A jofogas.hu egy olyan szegmensre indulhatott rá, amit a legtöbb apróhirdetési piaci szereplő óvatosan, "csak bottal" kezel. Ez a modell a google keresésekből érkező látogatók pénzé konvertálása adsense segítségével. Ez egy meglehetősen egyszerű modell ami az MFA siteokhoz hasonlóan algoritmussal tervezhető.

Az apróhirdetési oldalakon keletkező vásárlói szándékból a KKV szektor profitál, a nagy vállalatok nem képesek bekapcsolódni, versenyre kelni a KKV-k rugalmasságával. A kereskedelmi határok fokozatos megszűnésével végképp vert helyzetbe kerültek multik, így a médiaügynökségek látóköréből kikerültek az apróhirdetési oldalak. A kör bezárult, így a KKV szektorra egyedül veszélyt jelentő nagy vállalati jelenlét szinte teljes egészében megszűnt.

Az search time to adsense money modell kényelmes, de csak egy fejlődési plafon meghatározása esetén. A modell könnyen borulhat, az adsense bevételek nem képesek profitot biztosítani egy bizonyos méret után. A bevételek a piac mérete miatt nagyon gyorsan maximalizálódhatnak.
Ezen okoknál fogva meglepő lenne, ha a jofogas.hu hosszútávon a jelenlegi formájában megmaradna. Jelenleg jelentős adwords kampányokat indítottak, amiknek a hatása nem érezhető a konkurens oldalaknál (legalábbis nem panaszkodik senki, igaz, nincs is mindenkivel kapcsolatom). Tény, hogy a Google láb nagyon erős a jofogas.hu-nal. A SEO javítható, a keresőből érkező forgalom elérheti azt a bűvös számot amit ide most nem fogok leírni ami már jelentősebb adsense bevételt hozhat. De ez az MFA jellegű modell nehezen fog jelentős bevételt termelni.

Az igazi és legnagyobb feladat, amiben a frissen érkezett szereplőnek is szerepet kell majd vállalnia, az nem más, mint az apróhirdetés műfaját visszavezetni azokba a vásárlói szegmensekbe, ahol jelenleg az aukció tűnik előnyösnek és hajlandóak jelentős költségeket vállalni az internetes kereskedés során.

Ez a feladat talán Mr. Google Hungary-ra vár. Talán csak valóban egy sikeres külföldi apróhirdetési siteot kell lemásolni.

Félév múlva okosabb leszünk.

Mindenestre isten hozta Schibsted Magyarországon. Good luck guys!

Half disclosure: a post szerzője a konkurencia beszállítója.

Pár perce sikerült "összefutnom" életem első fizetős videójával. A különlegessége az, hogy ezúttal nekem (is) fizettek azért, hogy megnézzem a videót.

A videót egy facebookos játékon belül (nem farmville) dobta fel a flash, "Deal of the Day" néven. A "Get Reward" button a játékban található, virtuális shopba dobott be, ahol egyből el is költhettem volna az FB creditem. Szerintem működni fog ez a megoldás, de azonnali cselekvést nehezen fog generálni.

Gyakran kerülnek elő olyan régi, szemléletbeli problémák, amiket újra és újra tisztázni kell. Az egyik ilyen öröktéma a tartalomi siteok és a szolgáltatást kínáló siteok közötti éles különbségek fejlesztési stratégia meghatározásakor. Mik is ezek a különbségek? Öninspirációs jegyzet, publikusan.

A tartalom (content) vezérelt site

A tartalmi siteok egyszerűen definiálhatóak. Szöveges és audiovizuális tartalmakat kínáló siteok, melyen a tartalmak eléréséhez nem szükséges link kattintáson kívül más felhasználói interakció (surfing).

Tartalomi siteok fejlesztése = tartalom fejlesztés

Elsődleges cél tehát a tartalom mennyiségének növelése és a minőségének javítása. Másodlagos cél a tartalom elérhetőségének egyszerűsítése és hyperlinkelése. Ami ezen túl van, az már a mindennapos, üzemi tevékenység körében „elkövetett” optimalízáció. Pl longtail tartalmak, SEO, crosslinking.

A szerkesztett tartalmak napjainkra gyakran órák, napok alatt "elavulnak", így a tartalom minőségi mutatóknak nagyon magas értéket kell meghatározni. A tartalom minőségének növelésére a legegyszerűbb módszerek a olvashatósági index értékek javítása és a nem szöveges tartalmak erőteljes használata.

A korábbi évekhez képest "új" dolog a szerkesztett tartalmakban, tartalmak mellett, tartalmakból elérhető UGC. UGC integrációra jelenleg a legjobb ismert módszer a szerkesztett tartalmakba integrálás, kontrolláltan, szerkesztési irányelveket kötvetve.

A tartalomszolgáltatás fejlesztésekor tehát szerkesztett tartalmat adunk el. Napjaink tartalmi sitejai a bevételi tortáért küzdenek a tartalom = felhasználó = reklámfogyasztás elképzelés alapján.

A minőségbe érdemes fektetni, az ingyenes tartalmak eltűn(tet)ésével a minőségi újságírás újra előtérbe kerülhet.

Fontos, hogy jelenleg a túlspecializát tartalmaknak nulla a piaca. A tartalom biznisz elsődlegesen a közérdeklődésre számító tartalmakra épűl (hirkereso torzulas).

Szolgáltatás vezérelt site

A szolgáltatást kínáló oldalak definiciója se nanotechnológia. Olyan oldalak, ahol a tartalmakat funkciók igénybe vételével érik el a felhasználók. A  leggyakoribb funkció a több paraméteres keresés. Az egyszerűség jegyében a továbbiakban keresési szolgáltatást nyújtó oldalakról írok.

Szolgáltatás fejlesztés

A szolgáltatói oldalak fejlesztésekor elsődleges cél a szolgáltatás eredményességi mutatójának magasan tartása. Az eredményességi mutató részben függ a felhasználói elégedettségtől, a felhasználói élménytől és az elérhető tartalmak felhasználók által meghatározott értékétől (ami a felhasználó által érzett vagy értékelt információ értékkel azonosítható). A szolgáltatást kínáló oldalak információkeresési "költsége" < információ értéke algoritmus alapján fejleszthetőek. Természetesen mindennek az alapja, hogy a keresett információ megtalálható az adatbázisban.

A keresés költsége a paraméterezhetőség növelésével vagy a relevancia pontosságával csökkenthető.

Az információ értéke az elérhető tartalom mennyiségének növelésével növelhető. Optimális esetben az elérhető tartalom a tartalmi siteoknál megfelelően fejlesztett. UGC tartalmak esetében választható, hogy a tartalom kereshetőségének növelését a felhasználókra terheljük, pl. tagelés, vagy a pontosabb tartalomértelmezéssel növeljűk relevancia értéket.

Fontos, hogy pusztán a keresésre nagyon nehéz jól működő üzleti modellt találni. Az információ megtalálása sok esetben csak egy szakasza a felhasználó tevékenységében. A sikeres üzleti modellek a felhasználói tevékenység lehető legtöbb szakaszában site-on vagy site csoporton belül tartják a felhasználót.

SUM

A tartalmat kínáló siteok növekedése esetén a scope az igény kiszolgálásán, a szolgáltatást kínáló siteok növekedésénél az igényteremtésre tesszük a scope-ot. A két dolog nem kompatibilis egymással.

Frissült az audit kód checker FF addon-om. Bekerült a google analytics aszinkron kód felismerés.

Várhatóan még idén (haha) elkészül az a verzió, amiben siteonként ki/bekapcsolható a plugin, valamint tervezem, hogy valamilyen formában kiíratható lesz a firefox GUI-ra az audit kódok egyedi azonosítója. Ezzel ellenőrizhetővé válik az audit kód megléte mellett, a helyes értéke is.

A google analytics aszinkronnal updatelt firefox addont innen tudjátok letölteni.