$net->ninja; » startup

2009 legnagyobb kihívása: 2010

syck — Thu, 15 Oct 2009 11:13:39 +0000

Szeretek túlzásokba esni, de talán nem túlzok, ha sokak számára 2009 legnagyobb kihívása: 2010-ben is a piacon lenni.

A piac nem állt meg 2009-ben, egy picit lelassult, de csak azért, hogy eldöntse merre tovább. 2009-nek még koránt sincs vége, de sok cégvezető, freelancer, startup tulajdonos már 2010-et tervezi. A pénz ugyanis ott van.

A 2009-es lassulást 2010-ben extraprofittal, a 2009-ben elbukott bevételek összegével szeretnénk pótolni. Gyakorlatban 2010 másfélévnyi bevételterv lesz a fejekben. A 2010-es terveket rögzítő papír darabkák egy óvatos 10% - 15% növekedést fognak tartalmazni, sok esetben 2008 lesz a viszonyítási alap, just in case. Az offline - online "vegyes vállalatok" ugyanakkor ha nem erősítik az online bevételeiket (nem a felületeket), egyre nagyobb bajban lesznek. Akik nem képesek az offline brandjüket minden platformon megjeleníteni, további leépítésekkel vagy veszteségekkel keresgélik a továbbiakban a kiutat az összeolvadó, összekapcsolodó platformok között.

A facebookos, googlos üzengetések megmutatták, hogy a magyar piacon nagyon kevesen vannak felkészülve a hirtelen váltásokra, a merev vállalati üzlettervezési módszerek életképtelenek az egyre gyorsabban fejlődő intetnet szemponntú tervezéssel szemben . Az óvatosság és megfelelési kényszer görcsösséget okoz, ami gátolja a multikat és wannabe multikat a rugalmasságban. Míg a konzervatív cégek befagyasztanak minden büdzsét, a modernizált üzletimodellel rendelkező rugalmas cégek előremenekülnek, fejlesztenek.

2009 leginkább a cashflowról és az életben maradásról szólt. 2010 az innovációról fog szólni. Aki képes lesz minden platformon egyszerre megtartani a usereit, nyertes lesz. Ehhez persze minden esetben a platformokhoz kell igazodni, érteni kell a platformok használatának okát, mikéntjét, és legfőképpen kristálytiszta fókuszban kell tartani a bevételi forrásokat.

Már csak az a kérdés maradt, hogy maradnak-e a siker képletek?-->

Szeretek túlzásokba esni, de talán nem túlzok, ha sokak számára 2009
legnagyobb kihívása: 2010-ben is a piacon lenni.

A piac nem állt meg 2009-ben, egy picit lelassult, de csak azért, hogy
eldöntse merre tovább. 2009-nek még koránt sincs vége, de sok
cégvezető, freelancer, startup tulajdonos már 2010-et tervezi. A pénz
ugyanis ott van.

A 2009-es lassulást 2010-ben extraprofittal, a 2009-ben elbukott
bevételek összegével szeretnénk pótolni. Gyakorlatban 2010 másfél
évnyi bevételterv lesz a fejekben. A 2010-es terveket rögzítő papír
darabkák egy óvatos 10% - 15% növekedést fognak tartalmazni, sok
esetben 2008 lesz a viszonyítási alap, just in case. Az offline -
online "vegyes vállalatok" ugyanakkor ha nem erősítik az online
bevételeiket (nem a felületeket), egyre nagyobb bajban lesznek. Akik
nem képesek az offline brandjüket minden platformon megjeleníteni,
további leépítésekkel vagy veszteségekkel keresgélik a továbbiakban a
kiutat az összeolvadó, összekapcsolodó platformok között.

A facebookos, google-ös üzengetések megmutatták, hogy a magyar piacon
nagyon kevesen vannak felkészülve a hirtelen váltásokra, a merev
vállalati üzlettervezési módszerek életképtelenek az egyre gyorsabban
fejlődő internet szempontú tervezéssel szemben . Az óvatosság és
megfelelési kényszer görcsösséget okoz, ami gátolja a multikat és
wannabe multikat a rugalmasságban. Míg a konzervatív cégek
befagyasztanak minden büdzsét, a modernizált üzleti modellel
rendelkező rugalmas cégek előremenekülnek, fejlesztenek.

2009 leginkább a cashflowról és az életben maradásról szólt. 2010 az
innovációról fog szólni. Aki képes lesz minden platformon egyszerre
megtartani a usereit, nyertes lesz. Ehhez persze minden esetben a
platformokhoz kell igazodni, érteni kell a platformok használatának
okát, mikéntjét, és legfőképpen kristálytiszta fókuszban kell tartani
a bevételi forrásokat.

Már csak az a kérdés maradt, hogy maradnak-e a siker képletek?

$$$$ = web + mashup

$$$$ = mobil platform + kreatív ötlet

$$$$ = content + multiplatform

$$$$ = social media + hype generálás

startup a gyakorlatban második rész

syck — Thu, 25 Jun 2009 19:27:43 +0000

Az alábbiakban az egyik, csődbe ment startupomon keresztül szeretnék pár tippet adni azoknak, akik startupolnak mostanság.

A project 2004 telén indult.

Típus: marketing, technológia, offline

Cél: gyártás, értékesités, no exit

Cég alapitás: 2005 április.

Cégstruktura: 4 tulajdonos (3 magánszemély, 1 cég aminek a végén egy offshore van)

Tulajdonos egy: szoftver fejlesztés,

Tulajdonos kettő: szoftver fejlesztés,

Tulajdonos három: business managment,

Tulajdonos négy: kapcsolati tőke.

A cég üzleti terve alapvetően arról szólt, hogy megoldás szállítóként olyan eszközt gyártunk amivel bluetoothon keresztül kép,hang,videó küldhető a usereknek, feltéve ha bekapcsolják a bluetooth-t és fogadják az üzenetet.

A startup legnagyobb költsége a cég alapítása volt, kb 1,300,000 huf. Két prototípus készült, ezek költsége 60,000 huf volt. A szoftver fejlesztése itt is kritikus volt, az első verzió linux alapú, bash scriptes megoldás volt. Sajnos időhiány miatt ez később modósult winxp javara. Ezzel a prototípussal már stabilan, minden probléma nélkül lehetett demozni.

A következő esemény egy három napos demozás volt, Hannover-messe. Itt alapvetően négy érdeklődött jelöltünk meg komolynak, egy olasz, egy singapuri business man és egy francia marketing cég. A franciáknál erős kérdés volt, hogy jogilag ez francia honban hogyan is nézhet ki, az európainál jóval szigorúbbak.

Pár levél váltás és telefon konf után a singapuri business man lett a befutónk.

Májusban megérkezett, addigra egy atomstabil béta verzióval tudtunk demozni, aminek már egy webes felületű remote managment felülete is volt. A tárgyalások után a business nem jött össze.

Okok:

bonyolult üzleti terv (gyártás, értékesítés, szolgáltatás),
minimális töke (pár hónapra elég finanszírozási töke),
külföldi kapcsolatok teljes hiánya,
referencia hiány (kapcsolati tőke kihasználhatatlansága),
technológiai hátrány (bluetooth).

Bár utolsó a sorban, mégis az alapvető probléma maga a termék volt. A bluetooth nagyon kevés mozgásra ad lehetőséget, ennek megfelelően a projectnek egy nagyon jól behatárolható életútja volt. Az első negyedévben minimum 4 fix ügyfélre lett volna szükség a fenntartható fejlődéshez. A project valószínűleg túl korán lépett piacra Magyarországon, külföldre pedig tőke és kapcsolatszegény volt.

Összegzés:

Legalább félévnyi tőkével kell rendelkezni a cég fenntartásához,
Félévig minimum üzemeltetni kell a céget,
A lehetőségekről pontos feljegyzést kell készíteni, beleértve a kapcsolati rendszerről is,
Indulás előtt, tervezési fázisban tisztában kell lenni a használt technológia lehetőségeivel.

(A cég felszámolása további 70,000 huf költséget jelentet)

startup cégek a gyakorlatban – első rész

syck — Thu, 25 Jun 2009 18:20:33 +0000

Olvasgatom a startup.blogter.hu -t és valahogy nem látom a gyakorlati tippeket. Jó magam 8-10 startupban vettem részt, egy jó részében tulajdonosként. Pár pontban összeszedtem az emlékeim, remélhetőleg sok startupnak segit majd döntések meghozatalánál eme minimál jegyzet.

El kell dönteni, hogy mi a nagybetűs Cél. Lehetséges célok:

Eladni a céget
Eladni az alkalmazást/adatbázist/domaint
Kockázati tökével rendelkező befektetőt hozni a cégbe
Szakmai befektetőt hozni a cégbe
Egyedül lenyomni a világot

Az utolsó pont kivételével minden esetben szükség van:

átláható költség nyilvántartásra
átlátható bevétel nyilvántartásra
átlátható tulajdonosi stukturára
tisztázott jogi háttérre
1+1 éves üzlet fejlesztési tervre
1 éves infrastrukturális fejlesztési tervre
Kiugrási tervre

Részleteseben. A cél mindenesetben a pénz, ezért csinálunk (általában) startup céget. Gyakran megfordult a fejekben, hogy nem kell cég a projecthez. Való igaz, hogy egy cég alapitása és fenntartása rengeteg pénz emészt fel. Sajnos ez egy szükséges rossz. Természetesen el lehet húzni a cég alapitását, de szerintem elkerülhetetlen ha nem akarunk garázscég szintjén maradni.

Minden esetben első lépés a feladatok és a feladatok elvégzéseként létrejövő tulajdon értékének meghatározása. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen értéket tesz be a startupba, mire számithat, ha a pénztárhoz kerül, mire számithat. Tapasztalatom szerint itt sok startup egyszerűen összeomlik. Ha igy történik nem a megfelelő emberek kerültek egy projectbe. De inkább most egy összeveszés, mint tönkretenni egy jól menő bizniszt a későbbiekben csak azért, mert nincs leirva, kinek mi jár.

Befektetőt találni szerintem lehetetlen. Papa, mama, nagybácso, ismerős útján jöhet pénz a cégbe, de ezekről mindig legyen kölcsönszerződés.

Ha mégis sikerült befektetőt találni, az első dolog a cég átvilágitása lesz. Mennyit ér, miből van a bevétel, mik a kiadások, fejlődési lehetőségek. Cég nélkül nagyon nehéz ezeket a befektető elérakni. Egy könyvelést átnézni jóval egyszerűbb. Természtesen játszhatunk a könyveléssel, de szélhámoskodni nem érdemes, Magyarország túl kicsi ahhoz, eljátszuk a nevünket.

Befektetőnknek kristálytiszta üzletitervet kell tudni mutatnunk. Mikor mennyi pénzre van szükségünk, mire költjük, mennyit költünk, mit érünk el vele, bevételeink mitől és mennyivel fognak növekedni, várhatóan mikor lesz nullszaldós illetve nyereséges a cég.

Ha exitre játszunk, azaz egyszercsak az egész startuptól szeretnénk megválni tölünk teljesen függetlennek kell lennie a projectnek.

(Én személy szerint az exitre menést javaslom, de ha olyan vevő érkezik, akivel érdemes tovább menni, akkor menni vele tovább és csinálni a pénzt)